40 M Turán közepes harckocsi
(Turán 40)
|
 |
1940-ben a Skoda gyár képviselői Magyarországon jártak, és megvételre kínálták a T-21-es harckocsit. A Magyar Honvédség rendelt egy darabot kipróbálásra. A jármű megérkezett, és a csapatpróba után megvételre javasolták a harckocsit. A magyar honvédség megvásárolta a T-21 harckocsi licensát, amit kásőbb átkeresztelt, s a magyaros hangzású Turán nevet kapta. Több módosítást hajtottak végre az alapkonstrukción. Ez a típus elég kiforratlan volt, emiatt a Skoda gyár folyamatosan tájékoztatta a magyarokat a tervek változásáról esetleges bővüléséről.A löveg űrméretét 47-rõl 40 miliméteresre csökkentették,
|
|
hogy a Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresített töltényekkel lehessen ellátni . A löveg melletti 7,9 mm-es géppuskét 8 miliméteres Gebauerre cserélték amit hazánkban gyártottak, így annak beszerzése sokkal egyszerűbb és kölcségkímélőbb volt mint egy külföldi típus beszerzése.
|
|
| |
|
A torony átmérőjét 200 mm-el megnövelték, erre azért volt szügség, hogy a toronyban 3 fő is elférhessen. A toronyba 3 db ülést építettek, hogy némileg fokozzák a kényelmet az amúgysem túl kényelmes járműben. A jármű farpáncélján 5 db ködgyertyát helyeztek el. Szükség esetén ezeket aktiválva hatalmas füstfelhőbe burkolhatta magát, amivel az ellenséges tüzérek dolgát megnehezíthette. Túlerő esetén bizonyult a leghasznosabbnak ezen védelmi rendszere a harckocsinak, mivel páncélzata nem nyujtott kellő védelmet a nehézpáncélosok ellen sőt a közepes harckocsikkal vívott küzdelmek se voltak a legbiztosabb kimenetelünek nevezhetőek. A páncélzatot 13-50 mm-re növelték meg, ami még a könnyűfegyverek és a gyengébb páncélelhárító lövegekkel szemben kellő vádelmet nyujtott, azonban a háború előrehaladtával és a közepes harckocsik megjelenésével világviszonylatban is gyengének nevezhető volt ez a páncélvédettsége.
|
 |
240 LE-s motorját 260 LE-s re cserálták, ezzel próbálták ellensúlyozni a harckocsi megnövekedett tömegét, ami a módosításokból adódott. 1941-ben elkészült az első magyar gyártású Turán. Ez a Mávag és a Ganz együtműködésével készült el. A harckocsiba egy különleges berendezést szereltek, ez lehetővé tette hogy a harckocsi motorját alacsony hőmérsékleten is el lehessen indítani. Ennek a rövid működési elve a következő: egy kézi forgattyú segítségével a személyzet meghajt egy lendkereket ami 10000 fordulat/min-re gyorsul fel. Ez elindítja a kihült motort. A szerkezet segítségével akár 5 m távolságba is elmozdítható a harckocsi. . S ezután már nagy valószínűséggel indíthatóvá válik a teljesen áthült motor. A torony két oldalán kibúvó nyílásokat helyeztek el, ez megkönnyítette a harckocsi gyors elhagyását.
|
|
A harckocsiba 6 db figyelőprizmát szereltek, ami a harcterepen való jobb tájékozódást volt hivatott szolgálni. Mindezek ellenére szemlyzete mindíg a nehéz kezelhetőségről, és a gyakori meghibásodásokról számolt be. Gyakori hiba volt a sebességváltómű meghibásodása. A sebesség váltó 1-3-ig automatikusan felkapcsolt, de 3-asból 4-esbe a vezetőnek kellet felkapcsolnia kézzel. 4-esből 6-osba már szintén automatikus volt a felkapcsolás. Ha kimaradt a 3-asból 4-esbe való felkapcsolás, akkor a váltó visszaugrott 1-esbe. Ez vezetett legtöbbször a sebességváltómű meghibásodásához. Emiatt csak ott volt sikeres ahol a szakképzett szerelő személyzet is rendelkezésre állt. A Turán II-est egy rüvidcsövű 75 mm-es harckocsi ágyuval látták
|
 |
|
el. Erre azért volt szükség mert a 40 mm-es löveg már elavultnak számított, és nem vehette fel a versenyt a korszerű lövegekkel. A rövidcsövű 75 mm-es löveg kis kezdősebessége miatt nem felelt meg a követelményeknek, mert nem volt kellőképpen hatékony a szovjet közepes harckocsik ellen. A nehézharckocsikkal való összecsapásokban pedig szinte 100% os valószínűséggel vesztésre volt ítélve gyenge páncéltörő képessége miatt. A harckocsi elöli és hátsó futógörgője fékezhető volt, ez lehetővé tette, hogy domboldalon ne csússzon vissza a harckocsi. A fékezhetőség a manőverezésnél és a fordulásnál is hasznosnak bizonyult. 1944-ig 160 db készült el ebből a típusból. A Turán III-as hoz egy hosszúcsövü 75 mm-es ágyut terveztek, ami már elégségesnek bizonyult volna a hadszíntereken való sikeres részvételhez. Ehhez meg kellet változtatni a torony formáját, mivel a megnövekedett csőhossz hoz nagyobb löveghossz is tartozott ami megkövetelte ezen változtatások véghezvitelét. Két féle mintatorony készült el. A Turán III melső páncélzatát 80 mm-re növelték, ami szintén megnövelte volna a hadszintéren nyujtott teljesítményt s a túlélési esélyei is nagyon nagy mértékben megnőttek ezáltal. A harckocsi soha nem került sorozatgyártásra mert, a Weiss Manfréd gyárat ért bombázások miatt megsemmisültek a gyártósorok. A Turán III -asból egyetlen mintapéldány készült. Ha sikerült volna elindítani a sorozatgyártást akkor nagy sikerrel harcolhatott volna minden fronton s elképzelhető lett volna, hogy az amúgy is hősiesen küzdő harckocsizóink mégtöbb győzelmet érhettek volna el kevesebb saját veszteség mellett.
|
 
A Turán III tesztpéldánya a Mávag udvarán
| Tömeg:18200 kg |
| Teljes hosssz.: 5550 mm |
| Teljes szélesség: 2440 mm |
| Magasság: 2300 mm |
| Max.seb.: 47 km/h |
| Teljesítmény: 260 LE |
| Gázlóképesség: 0,90 m |
| Személyzet: 5 Fő |
| Páncélzat: 13-50 mm |
| Árokáthidalóképesség: 2,20 m |
| Hatótávolság: 165 km |
Fegyver/lőszer javadalmazás:
1 db 40 mm űrméretű harckocsi ágyú/ 101 db lőszerrel
2 db mm űrméretű géppuska/ 3000 db lőszerrel |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
