Kalasnyikov Ak-47 Gépkarabély

Ak-47 tüzelés

A Kalasnyikov gépkarabély a világ egyik legelterjedtebb és legismertebb lövészfegyvere, a legyártott mennyiség a külföldön gyártott másolatokkal és változatokkal együtt kb. 80-100 millió darabra becsülhető. 1947-óta szinte folyamatosan gyártják.

Egyszerű felépítésük és szerkezetük miatt- engedéllyel vagy anélkül- Örményországtól Koreáig másolták. A Kalasnyikov gépkarabély-t gyártó országok hatalmas száma azt jelenti, hogy bárki, aki szükségét érzi, könnyedén szerezhet a fegyverből.

Mihail Timofivics Kalasnyikov 1919. november 10-én született az Altáj körzetben lévő Kuri a faluban egy népes paraszti családba. 1938-ban lépett be a szovjet hadseregbe, fegyverkovács ismereteket szerzett, majd a páncélosokhoz került.

A tankosoknál harckocsi ágyú lövésszámlálót, Tokarev öntöltő pisztoly illesztéket (amelynek segítségével ki lehet lőni a T–34-esből), harckocsi motorteljesítmény- és üzemanyag-fogyasztásmérőt szerkesztett.

1941-ben Brjanszknál súlyosan megsérült a vállán és hat hónapig kórházban kezelték. A legenda szerint kórházi ágyán tervezte meg egy gépkarabély terveit. A szovjet hadvezetés 1942-ben pályázatot írt ki egy új fegyver tervezésére. Kalasnyikov elindult az általa tervezett fegyverrel, ám terveit elutasították. Azonban felfigyeltek tehetségére és lehetővé tették számára, hogy fegyvertervezést tanulhasson.

1942-től Enszkben a központi kézifegyver-kutató részlegnél dolgozott, ahol megismerkedett Szudajevvel (akinek 1943 M géppisztolya nyerte a kiírt pályázatot), Degtyarjevvel és Szimonovval, akik sokat segítettek munkájában. 1944-ben Kalasnyikov kapott egy készletnyi M43-as töltényt, minek nyomán kifejlesztett egy öntöltő fegyvert. E fegyver fődarabjai adták végül az 1946-ban minden extrém tesztet teljesítő gépkarabély alapját.

A gázelvételes, forgózáras fegyverének terveit benyújtotta a Tüzérségi Bizottsághoz. Külső formájára ez a fegyver már hasonlít az AK–47-eshez. 1947-ben Kalasnyikov újabb módosítások után elkészítette AK-47 jelű prototípusát, és miután a műszaki dokumentáción is sokat pontosított, újra benyújtotta azt elbírálásra.

Az új fegyvert igen kedvezően fogadták és csapatpróbára adták.
1949-ben Vladimir Szergejevics Denim ezredes közli Kalasnyikovval, hogy rendszeresítik a 7, 62 mm-es AK–47-es gépkarabélyt a szovjet hadseregben. Legalábbis így tartja az orosz gyökerű legenda.

Másfelől viszont az is igaz, hogy az első rohamkarabély nem az AK-47, hanem a német Sturmgewehr 44 volt. Valószínűsíthető, hogy az Sturmgewehr 44 is hatással volt az AK-47 terveire és, hogy a tervezésbe, fogságba esett német fegyverszakemberek is közreműködtek.

Az AK - 47 (Автомат Калашникова образца 1947 года –ejtsd : Avtomat Kalasnyikova obrazca 1947 goda,) gázelvételes zárolású, gázelvételes rendszerű automata gépkarabély. Lőszere a 43 M 7, 62 x 39 mm karabélylőszer. A cső kétharmada körül helyezkedik el a gázátömlő furat, amelyeken át a lőporgázok a gázhengerbe kerülve hátrafele mozdítják a gázdugattyút, amely a zárkeret közvetítésével a forgó zárat kireteszeli, a hüvelyt kiveti, a kakast fölhúzza, majd a helyretoló rugót összenyomja majd az összenyomott rugó erejének hatására, előrefele mozog, amikor a tárból újabb lőszert tol a töltényűrbe, s tűznemtől függően el is süti azt. A Kalasnyikov egyes és sorozatlövésre egyaránt alkalmas.

A gépkarabély robosztus felépítésű, annak tokját egyetlen darab acéltömbből marták, majd erre került a 2-3 mm vastag acéllemezből készült tokfedél. A fatusás változaton kívül gyártottak a légideszantosok, a harckocsizók részére behajtható válltámaszos fegyvert (AKSZ) is.

Technikai adatok

Az AK-47 tömege tár nélkül 3, 5 kg, töltött tárral 4, 8 kg.
Az íves szekrénytár befogadó képessége 30 db, az üres tár tömege 0, 42 kg, töltve 0, 92 kg.
A fegyver hossza (tusás) 870 mm, a lehajtható válltámaszú 645 mm. Csőhossz 415 mm, a cső huzagolt részének a hossza 469 mm, az irányzóvonal hossza 378 mm.
Elméleti tűzgyorsaság 600 lövés/min, gyakorlati tűzgyorsaság egyeslövésnél 40 lövés/min, sorozatlövésnél 100 lövés/min.
A lövedék kezdősebessége 715 m/s.

Kalasnyikov típusváltozatai:

• AK-47 1-es típus (1949-1951)
• AK-47 2-es típus (1952-)
• AKSZ-47
• AKM (1959)
• AKMSZ • AK-74 - 5, 56x39 mm-es lőszerrel
• AK-101 • AK-103 • AK-107/108

Kalasnyikovon alapuló egyéb fegyverek:

• RPK golyószóró
• SZVD és SZVDSZ (Dragunov) mesterlövész puska
• Szajga vadászpuska Külföldi másolatok:
• Typ 56 - Kínában gyártott másolat.
• Tabuk - Irakban készült másolat.
• M-70B1 - Jugoszláviában gyártott másolat

Az AK működési elvén alapuló külföldi fegyverek:

• Galil - Izraeli gépkarabély.
• Valmet M-82 - Finn gépkarabély.
• Typ 86s - Kínai gépkarabély.
• Vepr - Ukrajnában az AK-74-ből kifejlesztett bullpup rendszerű gépkarabély.
• Zastava M76 - Jugoszláv változat.

Magyarországon gyártott AK változatok:

• AKM-63
• AMD-65

Magyarország nemcsak licenszben gyártotta a Kalasnyikovokat, hanem a Fegyver- és Gépgyárban tökéletesítették is azokat. Létrehozva az AKM–63-as fa- és műanyag tusás gépkarabélyokat, az AMD–65-ös gépkarabélyt és az AMP–69-es puskagránát-kilövő gépkarabélyt.

Nemrég Mihail Kalasnyikov gondolt egyet, s nevét bocsátotta áruba, a Kalasnyikov márkanevet a Markon Marketing International német kisvállalat vette meg:
lesz Kalasnyikov esernyő, hódeszka, zsebkés stb. A tervező és fegyvere népszerűségére utal az e néven forgalmazott Lada autók. Legutóbbi nyilatkozataiban Kalasnyikov élesen bírálta a fegyverkezést és korlátozásokra szólította fel a fegyverkereskedelemmel foglakozó országokat.

A kézi fegyverek elterjedésének szigorúbb korlátozását akarja.

Felhasznált irodalom:
Kováts Zoltán – Nagy István : Kézi Lőfegyverek
Frederick Myatt – Gerard Ridefort : Korszerű Hadipuskák És Géppisztolyok
Chris McNab – A Fegyverek Nagykönyve